Számítógépünk megismerése – 2. rész – Alaplap

Folytassuk sorozatunkat. Előző részben megismerkedtünk a számítógép házzal. A második rész, ahogy ígértem, az alaplapról fog szólni. Mire való, miért van rá szükségünk. Kezdjük is.

A ház rejti el előlünk a gép egyik legfontosabb alkatrészét, az alaplapot. Az alaplapra csatlakoztatunk szinte mindent. Az egeret, a billentyűzetet, a merevlemezt, az optikai meghajtót, illetve ha használunk pendrive-ot, azt is. Ha nem alaplapra integrált a videokártya, akkor azt is. Erre nem térnék ki nagyon, annyi a fontos, hogy ennek az eszköznek köszönhetjük, hogy a monitorunkon megjelennek az információk. A videokártya annak nagyon fontos, aki sokat játszik, vagy grafikai munkát végez. Mivel mi nem szeretnénk mindig a legújabb játékokkal játszani, és nem akarjuk celebek képeit retusálni, tökéletesen megteszi egy integrált videokártya (ami gyárilag be van építve az alaplapba. Kisebb teljesítménye van, de mindennapi használathoz tökéletesen megfelel.). Visszatérve az alaplapra. Az alaplap típusa dönti el, hogy milyen processzort, merevlemezt és bővítőkártyákat lehet csatlakoztatni hozzá, illetve ezeknek a számát is az alaplap típusa dönti el. Számítógép vásárlásánál szinte ez a legkevésbé fontos komponens (meglepő, mert enélkül nem is lenne gépünk), sosem szoktam senkinek mondani, hogy milyen alaplappal rendelkező gépet vegyen, mert azoknak számít ez a leginkább, akik a maximális teljesítményt ki szeretnék hozni számítógépeikből. Nekünk inkább a gép többi komponense számít, de jó ha tisztában vagyunk ennek az elemnek is a szerepével.

Az alaplap feladata, röviden, hogy a rákötött eszközöket vezérelje. Ha az alaplap meghibásodik, akkor az egész gép használhatatlan. Javítása házilag nem lehetséges, mert egy többrétegű nyomtatott áramkörből áll, amit egy hagyományos forrasztópákával tönkreteszünk, mert átégetjük a rétegeket. Szóval számítógép-meghibásodás esetén hagyjuk a helyén a Weller pákát. 🙂 Öregebb gépeknél előfordul, hogy minden bekapcsolásnál elfelejtik a helyes dátumot, ez amiatt van, mert a gép akkumulátora lemerült. Ez egy gombelem, amit könnyen le lehet szerelni az alaplapról, és bármilyen elektronikai boltban lehet újat venni. Így jó pár évig megint nem lesz gondunk vele.

Minden bekapcsolásnál a számítógép elvégez magán egy öntesztet, és ha hibát észlel, sípoló hanggal adja a tudtunkra. Régen volt erre egy egységes “kotta”, hogy hány rövid és hosszú sípolás mit jelent, de idővel ez megváltozott, és azóta minden alaplapnak más zenei készlete van. Az újabb alaplapok a hibát már nem is sípolással jelzik, hanem van egy digit kijelző az alaplapon, ahol az adott hibának az egyedi kódját mutatja, amit az alaplaphoz kapott tájékoztató füzetbe le is írnak.

Fotó: Flickr/Seb Ruiz

A házhoz hasonlóan, az alaplap is többféle méretben létezik. Van a “normál” és micro ATX ( így hívják a szabványt). Ez a két legelterjedtebb méret. A normál méret fér bele a torony, illetve midi kivitelű házakba, a mini pedig értelem szerűen a mini méretbe. Egyre elterjedtebb az ITX méret is, ez kb. akkora mint egy CD lemez. Kis mérete miatt vállalati környezetben szeretik használni, mert kisebb az áramfelvétele, és a méretéből adódóan a monitor hátuljára is felszerelhető, így sok hely megspórolható az íróasztalon.

Flickr/Cliff Hope

A külső adattárolót és pendrive-ot is az alaplaphoz csatlakoztatjuk, még akkor is, ha azokat a ház elejébe kötjük (onnan egy kábel visszavezet az alaplap usb vezérlőjéhez). Az USB (Universal Serial Bus) a legelterjedtebb csatlakozó. Ehhez a porthoz csatlakoztatjuk az egeret, billentyűzetet, nyomtatót, szinte mindent. Az alaplap kora dönti el, hogy milyen verziójú usb van rajta. Van 1.0, 1.1, 2.0, 3.0. Leginkább a sebességben van komoly különbség: minél nagyobb a verzió, annál gyorsabb a működés, ezáltal annál gyorsabban tudunk például egy pendrive-re adatot másolni. Persze ahhoz a csatlakoztatott eszköznek is támogatnia kell a gyorsabb usb-t. Ha egy usb 3.0-ás alaplapba bedugunk egy 2.0-ás pendrive-ot, működni fog, de csak a 2.0-ás szabvány sebességével lehet majd másolni. Mint látható az usb szabvány oda-vissza kompatibilis, nem kell figyelni a verziókat.

Flickr/Juho Metsävuori

A bővítőkártyákról még nem esett szó. Ilyen kártyára akkor van szükségünk, ha az alaplapra integrált verziója nem elégséges számunkra. A videokártyáról már írtam a cikk elején. Ha például zenével kapcsolatos munkánk van, ahová jobb minőségű, nagyobb tudású hangkártyára van szükségünk, akkor vásárolunk egy nekünk megfelelőt és beszereljük. Videó vágásra, kamera rendszerekhez is vannak speciális kártyák, amik csatlakoztathatóak az alaplaphoz. Ezeknek is van több szabványa és az alaplap kora határozza meg, hogy mik találhatóak meg rajta. Itt van egy gyűjtő kép amin minden rajta van. Régen volt a PCI csatlakozó. A videokártyáknak külön kitalálták az AGP csatlakozót, ami nagyobb sebességű volt, így nagyobb felbontást gyorsabban meg tudott jeleníteni a monitorokon. Most egységesen a PCIe csatlakozókat használják.

Szerintem minden fontos információt leírtam az alaplappal kapcsolatban. Ha bármi kérdésed volna, nyugodtan írd meg. Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg ismerőseid között, hogy minél több emberhez eljusson. A következő rész a processzorról fog szólni.

Amennyiben nem olvastad a korábbi, illetve az újabb részeket, itt megteheted:
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/03/szamitogepunk-megismerese-1-resz-szamitogep-hazak
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/10/szamitogepunk-megismerese-3-resz-processzor
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/16/szamitogepunk-megismerese-4-resz-memoria
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/19/szamitogepunk-megismerese-5-resz-hdd-ssd-vagyis-adattarolok
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/05/17/szamitogepunk-megismerese-6-resz-cd-dvd-blu-ray


Ha cikkem felkeltette érdeklődésedet, és szeretnél a továbbiakban is ilyen és ehhez hasonló témákban hasznos információkhoz jutni, akkor lájkold Facebook oldalamat:
https://www.facebook.com/PC-Suli-481885231971972/


Amennyiben gyakorlatban is szeretnéd jobban megismerni számítógépedet, fordulj hozzám bizalommal, vagy töltsd ki az alábbi űrlapot.

The form you are trying to view has been unpublished.

Fotó: Flickr/JayaWing’S