Számítógépünk megismerése – 4. rész – Memória

Folytassuk a sorozatot, ahogy ígértem, a memória kérdéskörét fogjuk most átnézni. Nézzük, mi is a memória pontosan. Régen ferritgyűrűkből készítették, napjainkban már félvezető elemekből épül fel. Egy NYÁK lapon helyezkednek el a memóriachipek. Minden memória, rekeszekből áll, és a rekeszek sorszámát címnek nevezzük. A memóriákban lévő cellák (memóriarekeszek) a négyzetrács pontjaiként helyezkednek el, így az adatok lekéréséhez tudni kell a sorok és az oszlopok számát. Minden cellának két töltési értéke lehet, 0 és 1. Egy cella egyenlő egy bittel, 8 cella egyenlő egy bájttal. Röviden és tömören így írnám körbe a memóriát. Jobban nem mennék bele, mert szerintem nem sokunkat érdekelne. 🙂

memoria1

Van olyan memória, amit csak olvasni lehet (ROM – read only memory), és természetesen olyan, amit írni és olvasni (EPROM, EEPROM). Vannak olyan fajták, amik elvesztik tartalmukat a tápellátás megszüntetése után (nem maradandó tárak, ilyen a RAM), és vannak olyanok, amik nem (maradandó tárak, általában ROM). A RAM típusú memóriának két fajtája van, SRAM és DRAM.

  • Az SRAM a statikus RAM. Bonyolultabb, és drágább kivitelű a dinamikus RAM-nál. Főként a processzor gyorsítótárában (Cache) alkalmazzák. Előnyei, hogy fogyasztása rendkívül kicsi, nagyságrendekkel nagyobb a sebessége, mint a dinamikus RAM-nak, továbbá nem szükséges a tartalmat frissíteni, tápenergia meglétéig tárol.
  • A DRAM a dinamikus RAM. Egy memória cellát egy kondenzátor és egy tranzisztor épít fel. Az információt addig tárolja, amíg a kondenzátor ki nem sül. Az információ elvesztését kiküszöböli a memória frissítése, aminek következtében sebessége kisebb. Előnye az olcsósága, kis mérete.

A memóriáknak két fontos paramétere van: a méretük és a sebességük. A méret szerintem egyértelmű, minél nagyobb, annál jobb; a sebessége meg befolyásolja, hogy milyen sebességgel lehet írni, olvasni őket. Itt is minél nagyobb a sebesség, annál jobb, illetve természetesen drágább is. 🙂

memoria2

Egy átlagos számítógépben több memóriatípus is megtalálható. Nézzük sorba őket feladataik alapján.

Az egyik legfontosabb az a memória modul, ami a  BIOS-t (Basic Input Output System) tárolja. Ennek a programnak a feladata a számítógép szoftveres és hardveres része közti kommunikáció. Az alaplapon található meg az a memóriamodul, ami tartalmazza. Régen ROM-ban, később EEPROM-ban, manapság már Flash RAM-ban tárolják. A Flash RAM-nak köszönhetően könnyebb frissíteni a BIOS-t, így akár új képességekkel is el tudják látni gépünket a gyártók, illetve a biztonsági hibákat is könnyebb javítani.

A következő memória a processzor gyorsítótára. Ennek a feladata a processzor utasításainak a tárolása. Mivel mérete korlátozott, így szükség van egy nagyobb memória területre, amit már mindenki ismer, ez a számítógép konfigurációknál feltüntetett “memória”, amit gigabyte-okban tüntetünk fel. Ez a DDR SDRAM (Double Data Rate Synchronous Dynamic Random Access Memory), rövidebben DDR RAM. Erre a memóriára azért van szükség, mert a processzornak a gyorsítótára kevés, viszont ha minden gyorsítótárat a merevlemezre rakna ki a rendszer, nagyon lassú lenne. Emiatt van szükség egy köztes memóriára, aminek a mérete nagy és a sebessége gyors, viszont még megfizethető. Az első szériát DDR1-nek ismerjük, azóta kijöttek újabb verziók is, DDR2, DDR3, DDR4. Minél nagyobb a száma, annál újabb és gyorsabb a memória. Viszont figyelnünk kell a vásárlásunknál, mert az alaplap csak a korának megfelelő memóriát fogja befogadni, vagyis egy olyan alaplap ami DDR2-es memóriát fogad be, később nem bővíthető DDR3 vagy DDR4 memóriával.

A mindennapokban szinte mindenki csak a DDR memóriákkal fog találkozni. Ennek a memóriának a bővítésével lehet gyorsítani a számítógépünk sebességét, mivel így nagyobb adatmennyiséget tud a rendszer a gyors memóriában tárolni, és nem kell a merevlemezre kiírnia, és onnan visszaolvasnia, ami sokkal lassabb megoldás. Ha esetleg nagyon régi géped van, akkor előfordulhat, hogy még SDRAM-lesz benne, de ezeket a gépeket már tényleg cserére ajánlom, mert semmi értelme bővíteni. Nem fogsz érezhető sebességjavulást elérni.

memoria3

Ez az írás szárazabbra sikerült, mint a korábbiak. Nem ilyennek szántam, de úgy gondolom, hogy egy kis szakmaiságot ennél a témakörnél bele kellett vinnem, hogy jobban megértsétek a különböző memóriatípusokat. Remélem nem ijesztek el senkit a további tanulástól. 🙂

A következő rész a merevlemezekről fog szólni.

Aki nem olvasta el a korábbi részeket, az alábbi linkeken meg tudja tenni:
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/03/szamitogepunk-megismerese-1-resz-szamitogep-hazak
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/06/szamitogepunk-megismerese-2-resz-alaplap
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/10/szamitogepunk-megismerese-3-resz-processzor
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/19/szamitogepunk-megismerese-5-resz-hdd-ssd-vagyis-adattarolok
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/05/17/szamitogepunk-megismerese-6-resz-cd-dvd-blu-ray

Ha cikkem felkeltette érdeklődésedet, és szeretnél a továbbiakban is ilyen és ehhez hasonló témákban hasznos információkhoz jutni, akkor lájkold Facebook oldalamat:
https://www.facebook.com/PC-Suli-481885231971972/

Amennyiben gyakorlatban is szeretnéd jobban megismerni számítógépedet, fordulj hozzám bizalommal, vagy töltsd ki az alábbi űrlapot.

The form you are trying to view has been unpublished.