Számítógépünk megismerése – 5. rész – HDD, SSD, vagyis adattárolók

Már el is érkeztünk az ötödik részhez. Ahogy ígértem, a merevlemezről lesz szó, más néven, HDD-ről (Hard Disk Drive).  A merevlemez az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyeket a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej írja vagy olvassa, valahogy így.

Hard-Drive-Working

A lemezek állandóan forognak, melynek a sebességét rpm-ben (Revolutions Per Minute) adják meg. Ez asztali merevlemezeknél 5400, vagy 7200 szokott lenni. Szervereknél ennél gyorsabb, 10000 vagy 15000 is lehet már. Amelyik merevlemez gyorsabban pörög, az értelemszerűen gyorsabb, viszont fogyasztása is több. Emiatt van az, hogy asztali gépekbe a gyorsabb típust szokták tenni, laptopokba viszont, a minél nagyobb akkumulátor idő miatt, a lassabb típust teszik. Az olvasófej a lemez felett körülbelül 1 nanométeres légpárnán mozog, így egy apró porszem is tönkreteheti az egységet. Emiatt otthon nem lehet szétszedni őket, különben egyből mehetnének is a kukába. Javítani sem szokták, maximum adat-visszaállításkor szokták szétszedni, ekkor is speciális, csíramentes környezetben. Több lemez van egymás felett, amiknek mindkét oldala mágnesezhető, így minden lemezhez két olvasófej tartozik. Belegondolni is nehéz, hogy milyen precizitás kell ahhoz, hogy ez az egész rendszer működjön. 🙂 Mivel nagyon közel van az olvasófej a lemezhez, egy kisebb lökés is komoly károkat tudna okozni. Régen okozott is, de a mai merevlemezek már el vannak látva megfelelő védelemmel. A legkisebb lökésre is az összes olvasófej kiáll úgymond parkolópályára, így nem tudják megkarcolni a lemezek felületét, és így elkerülhető az adatvesztés. De azért ezt otthon ne tesztelgessük. 🙂

Fotó: wp7.hu
Fotó: wp7.hu

A merevlemezeknek négy fontos paramétere van, amit figyelembe szoktak venni:

  • Tárolókapacitás: vagyis, hogy mennyi adatot tudunk tárolni a merevlemezen. Régen megabyte-ban (MB) mérték, utána gigabyte-ban (GB), de ma már terra byte-ban (TB).
  • Írási, olvasási sebesség: ezt nagymértékben befolyásolja a fordulatszám, ahogy korábban írtam. A magasabb sebesség eléréséhez gyorsítótárat szerelnek a mai merevlemezekbe, ahol tárolódnak az információrészek, amíg össze nem áll minden egy egésszé. Ez a gyorsítótár régen 2MB volt, de ma már megfizethetők a 64MB-al rendelkező merevlemezek is.
  • Csatolófelület: ezen keresztül történik az adatátvitel, illetve ezen a felületen csatlakoztatjuk a merevlemezt az alaplaphoz. Régen ATA (ismertebb nevén IDE) csatolófelületet használtunk, de napjainkban már csak SATA (Serial Advanced Technology Attachment) felület érhető el. Ennek több generációját fejlesztették ki az idők során, jelenleg a legfrissebb a SATA III. Szerver környezetnél régen a legelterjedtebb a SCSI (Small Computer System Interface) volt, de ez a szabvány már nem támogatott, majd áttértek a SAS (Serial Attached SCSI), illetve FC (Fiber Channel, magyarul optikai csatorna) csatoló felületekre.
  • Fizikai méret: Ez lehet 2,5″ (col, hüvelyk), illetve 3,5″. Laptopokba a kisebb méretűt szerelik, asztali gépekbe a nagyobbat.
Fotó: www.pcstats.com
Fotó: www.pcstats.com

Nagyjából itt vége is lehetne a cikknek, de aki lelkes olvasóm, az tudja, hogy egy korábbi cikkben a merevlemez helyett ajánlottam egy másik adattárolót, amivel gyorsíthatjuk gépünket.

Ez az SSD (Solid-State Drive). A merevlemezzel ellentétben, ebben az eszközben nincs mozgó alkatrész, hanem memóriákban tárolja az adatokat. Ennek köszönhetően:

  • Jóval gyorsabb a merevlemeznél: nincs várakozási idő írásnál / olvasásnál, és a mozgó alkatrészek hiánya miatt az írási és olvasási sebesség jelentősen megnő.
  • Jóval kevesebbet fogyaszt: a hordozható eszközök üzemideje jelentősen megnő.
  • Kisebb a hőtermelése.
  • Teljesen zajmentes a működése.
  • Kisebb a fizikai mérete és tömege.

A kisebb hőtermelést mi felhasználók nem érzékeljük, de egy szerverszobában, ahol több 10.000 vagy 100.000 darab SSD működik HDD helyett, jelentősen csökken a hőtermelés, és ezzel párhuzamosan az áramfelvétel is.

Fotó: imgur.com
Fotó: imgur.com

Az SSD minden egyes memória blokkjának van egy élettartama, vagyis egy korlátozás, hogy hányszor lehet újraírni. Ez manapság már akár 5 millió is lehet, de a régebbi eszközöknél ez kevesebb volt. Emiatt olyan gépekbe, ahol állandó a nagy adatváltozás, nem ajánlom. Például telepakoljuk az SSD-t filmekkel, majd töröljük, és újra telepakoljuk. Ehhez inkább célszerű merevlemezt használni. Továbbá az SSD tárolókapacitása is korlátozott, és az ára nagyon emelkedik a mérettel. Amíg egy 2TB-os HDD-t könnyedén meg tudunk venni, ugyanennyiért jó ha 400GB-os SSD-t kapunk. Szóval, akinek a méret a lényeg, az maradjon a HDD-nél. Nekik ugyanakkor azt tudom ajánlani, hogy egy kisebb SSD-ről futhat az operációs rendszer és a telepített programok, és a nagy mennyiségű adatot a nagy tárkapacitású HDD-n tárolhatják.

sshd

Manapság már kaphatóak hibrid merevlemezek is, amik az SSD és HDD keverékei, így mindkét tárolóeszköznek a jó tulajdonságait öröklik. Ezeket SSHD-nak hívják. Tartalmaznak egy kisebb méretű SSD-t, amire lehet telepíteni az operációs rendszert, és ott van még a nagyméretű HDD is, adattárolásra. Nem használtam még ilyet, így nem tudok véleményt formálni a dologról, de szerintem hasznos lehet olyan gépekbe, amikbe csak egy darab merevlemez fér be.

A következő részben az optikai lemez olvasókról lesz szó (CD, DVD, blue-ray). Átnézzük, hogy fejlődtek, és mire lehet használni őket.

Aki esetleg nem olvasta el a korábbi részeket, az alábbi linkeken meg tudja tenni:
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/03/szamitogepunk-megismerese-1-resz-szamitogep-hazak
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/06/szamitogepunk-megismerese-2-resz-alaplap
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/10/szamitogepunk-megismerese-3-resz-processzor
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/16/szamitogepunk-megismerese-4-resz-memoria
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/05/17/szamitogepunk-megismerese-6-resz-cd-dvd-blu-ray

Ha cikkem felkeltette érdeklődésedet, és szeretnél a továbbiakban is ilyen és ehhez hasonló témákban hasznos információkhoz jutni, akkor lájkold Facebook oldalamat:
https://www.facebook.com/PC-Suli-481885231971972/

Amennyiben gyakorlatban is szeretnéd jobban megismerni számítógépedet, fordulj hozzám bizalommal, vagy töltsd ki az alábbi űrlapot.

The form you are trying to view has been unpublished.

Fotó: appsolute.hu