Minden amit az internetről tudni kell – 2. rész – De mégis, hogy működik? – Első felvonás

Az első részben elméleti szinten átbeszéltük, hogy mi is az internet. Ebben a részben azt fogjuk átvenni, hogy mik történnek a háttérben amikor, a böngészőbe beütjük egy weboldal címét. Hogy jelenhet meg a kívánt tartalom, pláne, ha a kívánt oldal a világ túlfelén van. Ezt két felé bontanám. Az első részben átbeszéljük, hogy egyáltalán a kérésünk, hogy jut el a kívánt szerverig, és, hogy talál vissza a gépünkhöz, hiszen gondoljunk bele, mennyi ember használja egyszerre az internetet, mennyi adat áramlik a nap huszonnégy órájában kontinensről kontinensre, és mindig az a tartalom kerül a böngészőnkbe, amit akarunk, és például nem egy kínai ember által bepötyögött weboldal. A második részben pedig átbeszéljük, hogy mégis hogy működik a névfeloldás. Mennyivel egyszerűbb beírni a böngésző címsorába, hogy www.pcsuli.eu, mint azt, hogy 31.14.134.21, plusz mennyivel egyszerűbb fejben tartani. 🙂

Kezdjünk is bele. Hogyan közlekednek az adatok a világhálón? Képzeljük el úgy egy nagyváros közlekedését, hogy minden autó önvezető. Nem kell mást tennünk, csak beütjük a kívánt célt, és az autó a legrövidebb úton odamegy. Annyi különbséggel, hogy mikor beütjük egy weboldal címét a böngészőnkbe, az a kérés nem tudja, hogy hová kell mennie, milyen úton tud eljutni a kívánt szerverig. Nincs egy központi navigáció, ami minden adatot irányít. Korábban átbeszéltük, hogy az internet végül is egy hatalmas hálózat. Minden hálózatban vannak úgynevezett útválasztók, router-ek. Ezeknek a router-eknek a feladata az adatokat irányítani. Az otthoni gépünk is vagy egy router mögött csücsül, vagy közvetlenül csatlakozik a szolgáltató által biztosított internet kanócra. Azt is beszéltük az előző részben, hogy minden internetre, hálózatra kötött eszköznek van IP címe. Ez a cím egyedi, minden eszköznek vagy hálózatnak különböző címe van. Két azonos IP cím nem lehet az interneten, mert az egyik biztos, hogy nem fog működni megfelelően. Az alábbi módszerrel mindenki lekérdezheti az éppen aktuális IP címét, és ezzel a példával egyúttal be is mutatom hogyan hagyja el a számítógépedet egy adatkérés (pl. mikor beírod a böngésződbe, hogy www.pcsuli.eu):

  1. A start menü / futtatás menüpont alatt írd be, hogy cmd
  2. A felugró fekete hátterű ablakba írd be, hogy: ipconfig
  3. Egy jó hosszú kimenetet fogsz kapni, de nagyjából ez a lényeg:

ipconfig

Itt a sárgával bekeretezett rész a WIFI kártyámnak az IP cím beállítása. Amire viszont szükségünk van a példához, az a pirossal bekeretezett rész. Az alapértelmezett átjáró. Minden olyan eszköznek, legyen az számítógép, notebook, telefon, okos hűtőszekrény, ami hálózatba van kötve, és el kell tudnunk vele érni az internetet, rendelkeznie kell alapértelmezett átjáróval (Default Gateway). És így már el is tud indulni az információ. A számítógépünk el tudja dönteni, hogy melyik csomag célja a mi saját belső hálózatunk, és melyik az, amelyik ki akar menni az internetre, ekezet továbbítja az alapértelmezett átjáró felé. Továbbítás előtt azért még az adatcsomagba bejegyzi, hogy honnan érkezett a kérés (milyen IP címről), hogy a válasz vissza tudjon találni a kiindulási pontra, vagyis a számítógépünkhöz. Ez az alapértelmezett átjáró vagy a router-ünk vagy a szolgáltató által üzemeltetett router. És innen a gépünk le is vette a kezét a kérés további sorsáról. Az alapértelmezett átjáró megvizsgálja a csomag célját, és a beállított routing táblából kiolvassa, merre kell tovább küldenie a csomagot.

Mi az a routing tábla? Jön most a kérdés, teljesen jogosan. Mivel az internet egy igen összetett hálózat, rengeteg csomópontja van, rengeteg elágazással. Minden csomópontban egy útválasztó, router van, ami a beállított útválasztó lista szerint irányítja a csomagokat. Olyan, mint egy intelligens jelzőlámpa, ami mindig arra küld, amerre menni szeretnél.

Egy csomag rengeteg csomóponton áthaladhat, amíg eléri a célját. Minden útválasztón történő áthaladásakor a csomagba bekerül az a cím, ahonnan érkezett. Így mikor a kérés elérkezett a célhoz, a válasz visszatalál a kiindulási pontra, mert az útválasztók címei, amelyeken korábban áthaladt, mind fel vannak jegyezve. Így a válasz a lehető legrövidebb idő alatt visszajut a gépünkhöz.

Vegyünk egy példát.

  1. Nyissuk meg megint a fekete hátterű ablakunkat.
  2. most ezt írjuk be: trace lego.com
  3. Ehhez hasonlót fogunk kapni:

trace

Ez a kimenet minden szolgáltatónál más lesz, ne hasonlítsd össze. Itt az látszik, hogy ahhoz, hogy a böngészőnkben megjelenjen a lego.com weboldal, 16 útválasztón megy át a csomag oda, és vissza. Vagyis összesen harminckétszer halad át csomóponton. Ennek ellenére az oda-vissza út 120 ms (milisecundum) alatt, vagyis kicsivel több mint 0,1 másodperc alatt. Azért az nem rossz sebesség, ahhoz képest, hogy ez a szerver Dániában van. 🙂

Egy kicsit hosszúra sikerült ez a rész, így a névfeloldás a következő részben kerül bemutatásra. 🙂

A sorozat további részei, ha esetleg még nem olvastad volna őket:
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/01/18/minden-amit-az-internetrol-tudni-kell-1-resz-mi-is-az-az-internet
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/01/20/minden-amit-az-internetrol-tudni-kell-2-resz-de-megis-hogy-mukodik-masodik-felvonas
http://www.pcsuli.eu/index.php/2016/01/28/minden-amit-az-internetrol-tudni-kell-3-resz-csatlakozasi-modok

Ha cikkem felkeltette érdeklődésedet, és szeretnél a továbbiakban is ilyen és ehhez hasonló témákban hasznos információkhoz jutni, akkor lájkold Facebook oldalamat:
https://www.facebook.com/PC-Suli-481885231971972/

Amennyiben részletesebben meg szeretnéd ismerni az internetet, fordulj hozzám bizalommal, vagy töltsd ki az alábbi űrlapot.

The form you are trying to view has been unpublished.