Számítógépünk megismerése – 6. rész – CD, DVD, Blu-ray

Egy félbehagyott sorozatot folytatnék most. Az előző részben végig beszéltük az olyan adattárolókat, amikhez állandó hozzáférésünk van, vagyis, hogy nem kell semmit tennünk azért, hogy a rajtuk tárolt adatokhoz hozzáférjünk. Ezek voltak a merevlemezek. Most azokról a tárolókról fogok beszélni, amik nem állandó elérésűek, vagyis tennünk kell valamit ahhoz, hogy a rajtuk tárolt adatokat elérjük. Ezek a lemezek. Ahogy fejlődik a technológia, úgy növekszik a lemezeken tárolható adatmennyiség nagysága. Nézzük szépen sorjában.

CD lemezek: A Compact disk rövidítése, vagyis kompaktlemez. Körülbelül 700MB-nyi adat fér el egy lemezen. Optikai tárolónak is hívják, hiszen a lemez felületén mélyedések és domborulatok vannak, amit egy fénynyaláb tapogat át. A fényt egy olvasófej bocsájtja ki, ami a visszaverődésekből kódolja át az adatot. Az elterjedésekor zenét tároltak a lemezeken, később kezdtek el adatot is. Még most is lehet írható CD lemezt venni. Két elterjedt fajtája van, a CD-R és CD-RW. Az elsőnél a R betű a read rövidítése, vagyis csak olvasható. Ha ráírtunk valamit, azt le tudjuk olvasni korlátlan számban, de újraírni nem lehet. A RW ezzel szemben, a read-write rövidítése, vagyis kedvünkre újraírhatjuk a lemezt. Ezek természetesen drágábbak, de ha csak ideiglenes adattárolásra van szükségünk, jó választás lehet.

Érdekesség: A CD 12 cm átmérőjű, 1,2 mm vastag polikarbonát korong. Hogy miért pont ekkora? A történet szerint a Philips cég fejlesztőcsapatának főmérnöke azt szerette volna, hogy a korong pontosan elférjen az ingzsebében, amely 11 cm széles volt. Így a lemezt eredetileg 11 cm-es átmérőjűre tervezték, így készültek el az első prototípusok. Amikor a Sony is bekapcsolódott a fejlesztésbe, komoly problémák adódtak: a Sony cég vezetőjének hitvese nagyon szerette Beethoven szimfóniáit, és azt kérte, hogy egy korongra férjen rá BeethovenKilencedik szimfóniája, Wilhelm Furtwänglers karmester interpretációjában. Mivel ez 74 percig tartott, a kérésnek csak az átmérő megnövelésével lehetett eleget tenni. Így készült el a ma közismert audió CD klasszikus 74 perces változata. Hogy ezek után a Philips főmérnöke inget cserélt-e, arról nem szól a krónika…

cd2

DVD lemez: Digital Versatile Disc rövidítése, vagyis  digitális sokoldalú lemez. Nagy kapacitású optikai tároló, amely főként mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használatos. Méreteit tekintve általában akkora, mint a CD, vagyis 12 cm átmérőjű.

Típusai szerint:

  • DVD-5 egyrétegű egyoldalas lemez, 4,7 GB kapacitással
  • DVD-10 egyrétegű kétoldalas lemez 4,7 x 2, azaz 9,4 GB kapacitással.
  • DVD-9 kétrétegű egyoldalas lemez 8,5 GB kapacitással
  • DVD-18 kétrétegű kétoldalas lemez, 8,5 x 2, azaz 17 GB kapacitással.

Működési elve megegyezik a CD lemezével, annyi különbséggel, hogy a lemezen tárolt mélyedések kisebb méretűek, és sűrűbben helyezkednek el. Ezzel tudják a többszörös adatmennyiséget ugyanakkora lemezen tárolni.

dvd

Blu-ray disc: 1997-ben jelent meg, és a DVD utódjának szánták. Amiatt volt szükség egy még nagyobb adatmennyiség tárolására alkalmas lemez kifejlesztésére, mert az egyre nagyobb felbontású kép, egyre jobb minőségű hang tárolására már kevés volt a DVD lemez. Egy szimpla rétegű Blu-ray lemezen körülbelül 25GB-nyi adatot tudunk tárolni. A kétrétegűvel pedig közel 50GB-ot. A lemez mérete és működési elve megegyezik, vagyis ezen a lemezen is mélyedések vannak, csak még apróbb méretűek. Az alábbi ábra látványosan bemutatja, hogy csökkentek az idővel a mélyedések, illetve mennyivel pontosabbak lettek az olvasó fejek:

Forrás: wikipedia
Forrás: wikipedia

2011-ben adott hírt a General Electric az 500 GB-os optikai adattároló lemez prototípusáról, amit a DVD és a Bluray utódjának szánnak. Az alapjául hologramos technológia szolgál: a nyers polikarbonát lemezen több milliárdnyi apró hologramképet helyeznek el, majd az írást végző lézer úgy rögzíti az információt, hogy egyes hologramokat kiéget, másokat meghagy. Előbbiekből lesznek a nulla értékű bitek, utóbbiból az egyesek.

Abban az esetben, ha nem olvastad a sorozat korábbi részeit, itt most megteheted. További jó olvasgatást kívánok.
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/03/szamitogepunk-megismerese-1-resz-szamitogep-hazak
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/06/szamitogepunk-megismerese-2-resz-alaplap
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/10/szamitogepunk-megismerese-3-resz-processzor
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/16/szamitogepunk-megismerese-4-resz-memoria
http://www.pcsuli.eu/index.php/2015/11/19/szamitogepunk-megismerese-5-resz-hdd-ssd-vagyis-adattarolok


Ha cikkem felkeltette érdeklődésedet, és szeretnél a továbbiakban is ilyen és ehhez hasonló témákban hasznos információkhoz jutni, akkor lájkold Facebook oldalamat:
https://www.facebook.com/PC-Suli-481885231971972/


Amennyiben gyakorlatban is szeretnéd jobban megismerni számítógépedet, fordulj hozzám bizalommal, vagy töltsd ki az alábbi űrlapot.

The form you are trying to view has been unpublished.

Forrás: wikipedia